26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Számlázás a teljesítéstől eltérően
Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
12. cikk / 26 Üzemeltetési költségek megosztása
Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
13. cikk / 26 Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
14. cikk / 26 Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység
Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
15. cikk / 26 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
16. cikk / 26 Próbaüzemeltetés költségeinek az elszámolása
Kérdés: Egyik sertéstelepünkön hígtrágyatározót létesítettünk. Az üzembe helyezésre még nem került sor, de a próbaüzem most folyik. A számviteli elszámolása hogyan történik a próbaüzemnek?
17. cikk / 26 Eszközértékesítés tárgyi adómentesnél
Kérdés: Kizárólag pénznyerő automaták üzemeltetésével foglalkozó cég (TAM-os tevékenység) értékesítette egyik gépét. Keletkezik-e áfafizetési és -bevallási kötelezettsége? Amennyiben igen, akkor még 2007. 02. 15-éig van áfabevallási és -befizetési lehetősége? Kell-e, illetve nem kell bevallani, illetve fizetni áfát ez esetben?
18. cikk / 26 Reklámszolgáltatás külföldi cég weboldalain
Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?
19. cikk / 26 Lízingelt személygépkocsi cégautóadója és áfája
Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?
20. cikk / 26 Személygépkocsi-tankolás saját kútból
Kérdés: A személygépkocsik tankolása 2005. augusztus 1-jétől saját üzemanyagkútból történik. A személygépkocsikhoz használt üzemanyag áfája nem vonható le, az üzemanyagot áfás áron kell a személygépkocsi költségei között elszámolni. Saját üzemanyagkútnál történő tankolásnál ez hogyan oldható meg, ha kettős könyvvitelt vezetünk? A hónap közben vásárolt nagyobb mennyiségű üzemanyag áfáját levonom, akkor hogyan vegyem számításba a tényleges felhasználáskor a le nem vonható áfát? Esetleg a számlát már a beszerzéskor meg kell bontani? És mi van akkor, ha a számla könyvelésekor még nem tudom a személygépkocsik felhasználását?
