Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése II.

Kérdés: Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...azt kell megállapítani, hogy egyik pont szerinti számlázás sem jó megoldás, sőt jogszabályellenes.A közigazgatási bírság nem minősül termékértékesítésnek, nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, ezért azt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Közigazgatási bírság továbbszámlázása

Kérdés: A közigazgatási bírság továbbszámlázása áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. §-a alapján adót fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, a terméknek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Vizsgadíjak bizonylatolása

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül (T 381 – K 91-92).Téves a kérdező azon gondolatmenete, hogy a vizsgadíj közigazgatási hatósági díj, és nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. A vizsgadíj az elméleti és gyakorlati vizsga – mint tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Termékben adott ajándék

Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a mástulajdonába ingyenesen átengedett termék (térítés nélküli történő átadás)ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, feltéve hogy atermék szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Csoportos adóalanyiságban részt vevők közötti elszámolás

Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 165. §-a alapján mentesül a számlakibocsátásikötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha – többek között -termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása a tevékenység közérdekű, illetvesajátos jellegére mentes az adó alól, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az az egyértelműválaszhoz szükséges. Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapjánnem minősül termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...kiállítania, és a számla alapján exportárbevételt elszámolnia és követelést kimutatnia. Áfafizetési kötelezettség nincs, mert a termékértékesítés az Áfa-tv. 11. §-a alapján is termékexportnak minősül. Ha a vevő szerint a termék nem felelt meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] ...százalék.Ugyancsak választható az általános szabályok szerinti adózás, ekkor az adózó minden egyes adóköteles bevétele után adózik, termékértékesítéseiről és szolgáltatásnyújtásairól számlát köteles kiállítani, cserébe beszerzési számláinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...Így a külföldi eladóval szemben a bizományos saját nevében jár el, s ezzel köztük az áfatörvény 6. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés jön létre, de mivel a megbízó javára is cselekszik, a bizományos és a megbízó között az áfatörvény 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.