5 talált cikk a halasztott bevétel , kivezetés , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatótársaság a vezetékhálózatot áthelyezi, mert egy másik vállalkozásnak építkezés, útépítés stb. miatt útban van. A társaság más nyomvonalon új hálózatot épít. Ehhez – különmegállapodás alapján – véglegesen fejlesztési célú pénzeszközt vesz át. Az adóhatóság álláspontja szerint ez nem támogatás, mert nem cél nélkül, bármire felhasználható pénzt kap a szolgáltató, hanem a pénz egy szolgáltatás ellenértéke, mert azt a társaság konkrét célra kapta. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Milyen SZJ- vagy VTSZ-számot kell feltüntetni, hogyan kell a számlázott tételt megnevezni? Hogyan kell helyesen elszámolni?