6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Hibás alapanyagból készült és értékesített termék
Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
2. cikk / 6 Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése
Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
3. cikk / 6 Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás
Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
4. cikk / 6 Kalkulált bekerülési érték leírása
Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
5. cikk / 6 Fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?
6. cikk / 6 Időbeli elhatárolás beszerzésnél
Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?