37 cikk rendezése:
11. cikk / 37 Pénzdíjak adó- és járulékterhei
Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
12. cikk / 37 Rendezvényszervezés megrendelésre
Kérdés: Egy rendezvényszervező vállalkozás önkormányzatok, ill. művelődési intézmények megrendelésére szervez gyermek-diák-ifjúsági korosztály számára szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő rendezvényeket, vetélkedőket. A vetélkedősorozatok résztvevőit, egyéneket és csapatokat 5000 Ft/fő értéket meg nem haladó mértékű díjazásban részesítik, amelyet általában könyv vagy könyvutalvány formájában kapnak meg a résztvevők. A vállalkozás ezeket és a rendezvények lebonyolításához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, anyagokat a saját nevében szerzi be, és a saját költségei között mutatja ki. A vállalkozás a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza le a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatok szerződésben kerülnek rögzítésre. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei és azok kit terhelnek? Hogyan kell szabályosan könyvelnie, adóznia, járulékolnia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben?
13. cikk / 37 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
14. cikk / 37 Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás
Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
15. cikk / 37 Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
16. cikk / 37 Ügyvezető természetbeni juttatásai
Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
17. cikk / 37 Utazási iroda számlájának elszámolása
Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
18. cikk / 37 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
19. cikk / 37 Szakmunkástanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
20. cikk / 37 Természetbeni juttatás 2004-től
Kérdés: Milyen nem pénzbeli juttatás lehet 2004-től természetbeni juttatás?