4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Elszámolóár alkalmazása
Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámolóárakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?
2. cikk / 4 Selejtezett eszközökből tárgyi eszköz
Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?
3. cikk / 4 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
4. cikk / 4 Tárgyi eszközök év végi értékelése
Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
