7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
2. cikk / 7 Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával
Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
3. cikk / 7 Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése
Kérdés:
Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
4. cikk / 7 Selejtezett eszközökből tárgyi eszköz
Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?
5. cikk / 7 Beruházás vagy felújítás
Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
6. cikk / 7 Feleslegessé vált apport elszámolása
Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
7. cikk / 7 Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?
Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
