72 cikk rendezése:
1. cikk / 72 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
2. cikk / 72 Részben jóváhagyott támogatás elszámolása
Kérdés: A társaság pályázat útján fejlesztési támogatásban részesült 2022-ben. Pénzügyileg a támogatást 100%-ban megkapta (előlegként tartja nyilván), de csak az első eredményességi mérésen (2023-ban a mérlegkészítés időszakában) van túl, ami alapján egyelőre csak a támogatás 30%-a fordult át vissza nem térítendő támogatásba. Támogatási arány: 50%. A támogatásból vásárolt gépeket 2022-ben üzembe helyezték, értékcsökkenési leírásuk megkezdődött. Az elszámolt értékcsökkenés mekkora hányadának megfelelő támogatás számolható el egyéb bevételként 2022-ben?
3. cikk / 72 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
4. cikk / 72 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés:
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
5. cikk / 72 Társasházépítés költségei
Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
6. cikk / 72 Szoftver-előfizetés számlája
Kérdés: Mérnöki iroda szoftver-előfizetéshez kapcsolódóan fogad be számlát. Az időszak 3 év. Akönyvekben szolgáltatás igénybevétele, időbeli elhatárolás alkalmazásával, illetve vagyoni értékű jogként, értékcsökkenéssel helyes az elszámolás?
7. cikk / 72 Feltételesen vissza nem térítendő támogatás
Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
8. cikk / 72 Szoftverlicencek adásvétele
Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
9. cikk / 72 Támogatási előleg későbbi minősítése
Kérdés: Cégünk eszközvásárlási támogatást nyert egy tavalyi GINOP-pályázaton. A támogatást előlegként már 2020 novemberében átutalta a minisztérium. Az első eszközöket 2020 decemberében vettük meg és aktiváltuk. A pályázati feltételek azonban speciálisak: az átutalt támogatási előleget alapesetben visszatérítendő támogatásként nyújtották, amely a támogató okiratban meghatározott, a projekt befejezésekor (2021. június), valamint azt követő egy év elteltekor visszamért eredményességi feltételek (pl. a foglalkoztatási szint megtartása) teljesülése esetén, részben vagy egészében átfordul vissza nem térítendő támogatásba, attól függően, hogy a feltételek arányosan mennyiben teljesültek. A projekt befejezésekor, az első visszaméréskor tehát meg lehet határozni az akkor érvényes intenzitási százalékot. Ez a rá következő évben, a 2. visszaméréskor módosulhat. Jól gondolom, hogy az átutalt előleget a 2020. évi mérlegben nem mutathatom ki halasztott bevételként, hanem csak akkor minősíthetem annak, amikor a projekt befejezésekor az első visszamérés megtörtént, és az átutalt támogatás a támogató hatóság határozata alapján (vagy egy része) átminősült vissza nem térítendő támogatássá? Illetve amikor a 2021. évi mérlegben meg kell határozni a halasztott bevételből feloldható, egyéb bevételre könyvelendő összeget, akkor majd nemcsak a 2021. évi értékcsökkenés intenzitási százalékkal számított arányos részét vehetem figyelembe, hanem már a 2020-ban elszámolt értékcsökkenést is?
10. cikk / 72 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
