1. cikk / 73 eÁFA-bevallás
2. cikk / 73 Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása
A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?
3. cikk / 73 Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között
A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?
4. cikk / 73 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
5. cikk / 73 Értékcsökkenés elszámolásának módosítása
6. cikk / 73 Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései
7. cikk / 73 Eredeti állapot visszaállítása
8. cikk / 73 Szállítói engedmény kiskeradónál
9. cikk / 73 Korábbi évek beszámolójának ellenőrzése
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?