Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...8. pontja tartalmazza. (Vitatható, ha csak a főfalak maradnak meg, hogy az felújítás!) Felújításhoz nem kapcsolódik, kapcsolódhat terven felüli értékcsökkenés elszámolása. A felújítás esetében az irodaépületet nem lehet a könyvekből kivezetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő tárgyi eszközök között állományba veszi, az állományba vételt követően pedig a várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenési leírást könyvel.A válaszban leírtakhoz az is szükséges, hogy a lízingbe vevő (bérbeadó) a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, mivel a teleknél nem beszélhetünk maradványértékről. A válasznál abból kell kiindulni, hogy az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegének megállapításánál az egyedi eszköz várható használatát, ebből adódó élettartamát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...T 142 – K 161.c) A rendeltetésszerű használatbavételkor – az Szt. előírása szerint – meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni rendszeresen a költségek között. T 571 – K 129, 139, 149.d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...142 – K 161.c) A rendeltetésszerű használatbavételkor – az Szt. előírása szerint – meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni rendszeresen a költségek között: T 571 – K 129, 139, 149....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között legalább negyedévenként: T 571 – K 129, 139...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje

Kérdés:

A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.A lízingelt személygépkocsi esetében is terv szerinti értékcsökkenési leírást kell elszámolni a rendeltetésszerű használatbavételtől. A számviteli előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekkel szemben (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja (T 142 – K 161), és ezt követően terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el a lízing időtartamának függvényében (T 571 – K 149).A lízingdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe vevő rendeltetésszerűen használatba veszi, üzembe helyezi (T 142 – K 161), meghatározza az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt elszámolja a költségei között.Mint láttuk, a lízingbe vevőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvkövetelménye. Az aktiválás időpontjáig – az Szt. 52. §-ának (7) bekezdésébenfoglaltakból következően – viszont nem lehet terv szerinti értékcsökkenésileírást elszámolni, utólag sem! Sőt, amennyiben az üzemeltetés költségeimeghaladják az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
1
2