8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tenyészállat hízóba állítása
Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
2. cikk / 8 Ló beszerzése, nyilvántartása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?
3. cikk / 8 Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
4. cikk / 8 Tehéntartás szaporulatának elszámolása
Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
5. cikk / 8 Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása
Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
6. cikk / 8 Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja
Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
7. cikk / 8 Aktivált tenyészállatoknál a készletérték-különbözet elszámolása
Kérdés: Szövetkezetünknél év végén állapítjuk meg a termékek közvetlen önköltségét. Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Év végén kerül sor az előhasi üszők készletérték-különbözetének felosztására, amikor is az év közben alkalmazott elszámolási egységárat élőtömeg-önköltségre módosítjuk. Hogyan kell elszámolni az átminősített állományra jutó készletérték-különbözetet, ha annak összege jelentős, illetve ha nem jelentős összegű?
8. cikk / 8 Tenyészállatok maradványértéke
Kérdés: A tenyészállatokat (teheneket) egyedi fülszám szerint tartjuk nyilván, tényleges bekerülési értéken (évenként azonos). Ez azt jelenti, hogy különböző értékű teheneink vannak (a régiek 45 E Ft/db, 68 E Ft/db, az újabbak 120 E Ft, 140 E Ft). A maradványértéket 80 E Ft/db-ban állapítottuk meg. Az alacsony bekerülési értékű teheneknél mi lesz a maradványérték? Értékvesztést soha nem számoltunk el.