Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...változhat a társasági adó alapja, a fizetendő áfa is.Az immateriális javak között állományba vett szellemitermékek bekerülési értéke terv szerinti értékcsökkenéssel akkor nemcsökkentendő, ha ezen szellemi termékek maradványértéke a bekerülési értékkelazonos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...berendezések, felszerelések, járművek (ideértve a személygépkocsit is)azok az eszközök, amelyekkel kapcsolatos költségek (beleértve a terv szerintiértékcsökkenési leírást is) a vállalkozó által előállított termékek, az általanyújtott szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Igazgatási szolgáltatási díj a védjegynél

Kérdés: A védjegy mint szellemi termék bekerülési értékébe beletartozik-e a Magyar Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díj? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk a védjegyre az Szt., a társasági adó szerint?
Részlet a válaszából: […] ...díjakat a védjegy bekerülési értékében figyelembe kell venni.A védjegy – mint az immateriális javak közé tartozó szellemi termék – terv szerinti értékcsökkenését is az általános előírások szerint kell meghatározni. A védjegy hasznos élettartama, továbbá az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.