9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza
Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
2. cikk / 9 Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél
Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
3. cikk / 9 Vagyonkezelésbe vett eszközök
Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
4. cikk / 9 Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése
Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
5. cikk / 9 Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
6. cikk / 9 Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból
Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfafizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
7. cikk / 9 Értékcsökkenés a jegyzett tőkével szemben
Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.
8. cikk / 9 Könyvelés a vagyonkezelőnél
Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
9. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?