8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tenyészállat hízóba állítása
Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
2. cikk / 8 Telek eladása építési telekként
Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
3. cikk / 8 Előhasi üsző tenyészállattá minősítése
Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
4. cikk / 8 Kis értékű tárgyi eszközök átminősítése
Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?
5. cikk / 8 Cégautó átminősítése készletté
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
6. cikk / 8 Bérbe adott tárgyi eszközök kivezetése
Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?
7. cikk / 8 Költséghely-költségviselő költségelszámolás: tenyésztésbe állítás
Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?
8. cikk / 8 Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja
Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
