Lízingelt gépkocsi értékesítése a futamidő vége előtt

Kérdés: Ügyfelünk személygépjárművet lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A lízingdíjak áfatartalmát az üzleti célú felhasználás arányának megfelelően levonásba helyeztük. A futamidő végét megelőzően a lízingbevevő úgy döntött, hogy lezárja a szerződést, és megvásárolja a járművet. A lízingbeadó a jármű autópiaci értékéről áfás számlát állított ki. Ez az érték azonban meghaladta a még fennálló lízingtartozás összegét, ezért a két összeg különbözetéről negatív összegű számlát állított ki áfával, lízingdíj-korrekció címén. Hogyan kell ezt az ügyletet könyvelni? Hogyan kezeljük a negatív összegű "lízingdíj-korrekciót" és annak az áfáját, tekintettel arra, hogy az áfa üzleti célú felhasználással arányos része levonásra került?
Részlet a válaszából: […] ...a formailag visszavett személygépkocsit a könyvekből ki kell vezetni (ha van az előbbi könyvelés után marad nettó értéke, azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, ha negatív a nettó érték, azzal az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...T 448 – K 161, T 161 – K 132. A helyesbítő számla könyvelése után a személygépkocsi nettó értékét (ha marad!) a lízingbe vevőnél terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 139 – K 132, T 8664 – K 132. A 448. számlán maradó egyenleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetése a könyvekből (T 148, 149 – K 142),= ha van nettó értéke (a csökkentett bruttó érték és az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés különbözete), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 148,= ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi számla nincs! A lízingelt eszköz (például: lízingelt gép, jármű) bekerülési értékét és elszámolt terv szerinti (illetve terven felüli) értékcsökkenését kell külön-külön főkönyvi számlákon kimutatni (tehát legalább kettőn), és a két (három)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...után a 142. számlának Tartozik egyenlege van (az adott esetben a maradványérték miatt lehet, ha az több, mint a jóváírt összeg), azt terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni: T 8664 – K 148, majd T 148 – K 142.A kérdés az után fogalmazódott meg, amikor már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.