Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál csak az elengedett áfa összegével kell az adózás előtti eredményt növelni, a térítés nélküli átadás a vállalkozási tevékenység érdekében történik. Ezen esetekben az üzleti partnereknél vizsgálandó, hogy a kóstolásra felhasznált terméket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítése érdekében (a kezelt vagyonnal, illetve az annak körébe tartozó egyes eszközökkel kapcsolatban) folytatott tevékenység (pl. ingatlan-bérbeadás) után a bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonnal kapcsolatos bevételeket (pl. vagyonkezelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt variációkban alkalmazandó jogszabályokra, azok következményeire felhívják a figyelmet, elősegítsék a jogszabályszerű tevékenységet. Ha választási lehetőség adódik, a kérdezőnek kell eldöntenie – saját érdeke és körülményei figyelembevételével -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Utólagos biztosíték elszámolása

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelő számára. Éppen ezért a szolgáltató által átutalt összeget nem lehet a megrendelőnél bevételként elszámolni, az nem tevékenység ellenértéke, ezért áfakötelezettség sem terheli. Ebből következően a biztosítékként átutalt összeget a megrendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...amely évben az egyéni céget alapította, akkor – az Szja-tv.említett előírásai alapján – azt a magánszemély önálló tevékenységeköltségeként lehet elszámolni.– Ha a kötelezettséget az egyéni cég teljesíti, akkor -figyelembe véve azt, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nemalakulhat át egyéni céggé. Az új elő­­­írások szerint az egyéni vállalkozóegyéni céget alapíthat az egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetésével egyidejűleg.Az újonnan alapított egyéni cégnek nincs jogelődje. Így az egyéni cég nem lehetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Becsléssel megállapított eva és áfa

Kérdés: Evás kft.-ként működtünk 2008-2009-ben, mint utólag kiderült – az APEH megállapítása szerint – jogtalanul. Emiatt a fenti időszakra az APEH az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdése alapján becsléssel állapítja meg az adót. A becslési eljáráshoz bekérték a társaság összes bizonylatát, és ezek alapján állapították meg a társaságiadó- és az áfakötelezettségünket. A becslés során teljeskörűen elfogadták a beadott bizonylatokat, és kizárólag azok alapján állapították meg az adókötelezettségeket, és közölték, hogy hiába vannak meg a szabályos bejövő számláink, azok áfatartalmát nem lehet levonásba helyezni, hivatkoztak az Eva-tv. 22. §-ának (6) bekezdésére. Jogos az APEH álláspontja? Véleményem szerint ez a kitétel csak arra vonatkozik, amikor az adóhatóság a becslés során – számla hiányában – becsüli a költségeket is.
Részlet a válaszából: […] ...amely ahhoz az időszakhoz kapcsolódott, amikor a kft. már nemműködhetett evás kft.-ként. Ha a kft. már nem evás, és adóköteles tevékenységetvégez, akkor az ezen időszak előzetesen felszámított áfája az Áfa-tv. 120. §-aalapján levonható. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Áfakötelezettség az önkormányzatoknál

Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?
Részlet a válaszából: […] ...pontosabb válasz adható, ha arra adunkválaszt, hogy mi nem áfaköteles az önkormányzatoknál.Az Áfa-tv. 7. §-a szerint nem gazdasági tevékenység, és nemeredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőlegannak felhatalmazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Pénzváltás áfája

Kérdés: A pénzváltás árfolyam-különbözetének elszámolásával a 3366. kérdésre adott válasz foglalkozik. Amit a bank felé számlázunk árfolyamnyereségként (jutalékot), miért kell áfásan számlázni? Az Áfa-tv. szerintem azt mondja ki, ha a cég több tevékenységet is végez, akkor a pénzváltással kapcsolatos számlák áfatartalmát nem igényelhetem vissza, mivel a pénzváltási tevékenység tárgyi adómentes.
Részlet a válaszából: […] ...előírása szerint idetartozik a pénzváltás.A hivatkozottak a kérdező észrevételét alátámasztják, azaz apénzváltási tevékenység a tárgyi adómentes szolgáltatások közé tartozik. Így abank felé történő számlázáskor az áfát nem lehet felszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységének áfabeli megítélésénél alapvetően két dologra kell figyelemmel lenni: az ingatlanközvetítést más nevében más javára, vagy saját nevében más javára végzi-e, illetve hogy ingatlan-bérbeadásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
1
2