4 talált cikk az építmény , lakás , terv , tevékenység kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?