Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként, hogy az a körülmény, miszerint egy szervezet közhasznú, vagy nonprofit szervezetnek minősül, nem jelenti azt, hogy a tevékenysége ne lehetne gazdasági (vállalkozási) tevékenység, vagy kizárható lenne esetében a haszonszerzésre törekvés (eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés:

A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Részlet a válaszából: […] ...12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetében az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Helyi adó alapjának értelmezése

Kérdés:

Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?

Részlet a válaszából: […] ...őstermelőnél a nettó árbevétel fogalmát a Htv. 52. §-a 22. pontjának g) alpontja tartalmazza. Ez szerint a nettó árbevétel a tevékenység végzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – áfa nélküli – ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] ...adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott árukbeszerzési értékével, a közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.