63 cikk rendezése:
1. cikk / 63 Magyarországi fióktelep áthelyezése
Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
2. cikk / 63 Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
3. cikk / 63 Egyszerűsített végelszámolás – a céget nem törölték
Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?
4. cikk / 63 Beolvadás esetén ki ír alá?
Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá – az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve – az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
5. cikk / 63 Fejlesztési tartalék utólagos feloldása
Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
6. cikk / 63 Nem jelentős összegű hiba könyvelése
Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
7. cikk / 63 Számlázás beolvadás után
Kérdés:
Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?
8. cikk / 63 Egyszerűsített végelszámolás
Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
9. cikk / 63 Könyvelés a lengyel telephelyen
Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
10. cikk / 63 Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül
Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
