Nyílt végű lízingszerződés szerinti ingatlan megvétele

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] ...áfa levonható-e vagy sem. Feltételezzük, hogy a lakóingatlan megvételekor az ingatlant a továbbiakban is adóköteles bérbeadási tevékenységre használja.Ha az előbbiek szerint megvásárolt ingatlant a vevő adómentesen értékesíteni kívánja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, azaz vállalkozási tevékenység. A NAV által átutalt kiegészítő sportfejlesztési támogatás alapján elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében végzett tevékenység lehet az a vállalkozási tevékenység is, amikor nem számítanak fel hasznot, de az egyébként vállalkozási tevékenység ellenértékeként számlázott összeget változatlan összegben továbbszámlázzák. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Társadalmi szervezet vállalkozási bevétele

Kérdés: Egy társadalmi szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységet (ingatlan-bérbeadás) is végez. Ingatlanukat – melyet részben bérbeadási, részben cél szerinti tevékenységhez hasznosítottak – értékesítették. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettsége? Az ingatlant a szervezet jogutódlással szerezte 1991-ben, és mindössze egy évig adta bérbe annak 20%-át.
Részlet a válaszából: […] ...A) fejezete határozza meg – többek között – azt, hogy az egyesületnek minősülő társadalmi szervezetnél mi nem számít vállalkozási tevékenység bevételének. Ezen előírás szerint nem vállalkozási tevékenységi bevétel a Tao-tv. 1. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem elkülönült adóztatásának a választásilehetősége. Ebből következően a magánszemélynek az ilyen jövedelmére – ha atevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben az önállótevékenységből származó jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] ...Kizárólag üzleti (üzemi) céltszolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemélyegyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célrarészben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetéshez, fenntartáshoz kapcsolódóan felmerült költségek azáltalános előírásoknak megfelelően a vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, feltéve hogy a bérbeadáselszámolt árbevétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Lízingelt gépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Visszaigényelhető-e személygépkocsi lízingelése esetén az áfa, ha a gépjármű magáncélú használatát a dolgozók megtérítik a cégnek? Kell-e ebben az esetben cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a magáncélúhasználatot, és ezt ki is számlázza feléjük, akkor a szolgáltatás igénybevételekizárólag adóalanyiságot eredményező tevékenységhez történő igénybevételnekszámít, ezért a 38. § (2) bekezdése szerinti arányosítást sem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Áfaarányosításnál éven belüli göngyölítés

Kérdés: Vállalkozásunk 2005. 04. 01. napjától "tárgyi adómentes" ingatlan-bérbeadással is foglalkozik az egyéb, adólevonásra is jogosító tevékenysége mellett. Mivel az I. negyedévben csak adóköteles tevékenységünk volt, a III. negyedévi göngyölítéses levonási hányad megállapításához csak a II-III. vagy az I-III. negyedévi bevételi adatokat kell halmozottan számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...azéven belüli adóköteles és adómentes bevételekben mutatkozó aránytalanságotszűri ki. Az adott esetben az I. negyedévi adóköteles tevékenység bevétele növelia II-IV. negyedévi adóköteles bevételt, és ezzel növeli a levonható hányadotis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...havi áfabevalló vállalkozás januári adatai a következők:1. áfa nélküli adóköteles bevétele (a vállalkozás főtevékenységét jelentő termékértékesítésből):8 millió Ft;2. ingatlan-bérbeadásból származó tárgyi adómentes bevétele: 2,5 millió Ft;3. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
1
2