Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás, a fizetendő áfával együtt, mint egyéb ráfordítás a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás, így annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...mint a felújítatlan, feltételezhetően legalább a felújítás költségeivel.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok (idesorolandók a kicserélt, kiszerelt alkatrészek is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...– a gyártásban, atelepítésben részt vesz a feltaláló is meg az "A" társaság közreműködőmunkatársa is. Mivel konkrét tevékenységben vesznek részt, így részükremunkabér jár, amely bérköltség és annak járulékai a gyártás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem minősíthető költségek (általános költségek) elszámolására szolgál.A 7. Tevékenységek költségei számlaosztály a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeinek elszámolására, gyűjtésére szolgál....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szemben (T 86 – K 413).g) Az egyszerűsített mérlegben – pénzbevételből származó – kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelésben nem kell végrehajtani.Összköltségeljárással készülő eredménykimutatásAz átcsoportosítást – az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéig – szemléletesen a következő táblázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Költségek, ráfordítások elszámolása

Kérdés: Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítása, a megbízható és valós összkép kialakítása indokolta, hogy az 5. számlaosztályban csak a saját termelés, a saját tevékenység érdekében felmerült költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.