5 talált cikk a belső számla , tevékenység kifejezésre

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!

Kérdés: A kft. tüzéptelep-kereskedelmi és építőipari tevékenységet folytat. A saját tüzéptelepről kiszállított építőanyagot, amit az építőipari tevékenységhez használ, milyen bizonylaton tudja elszámolni, hogy sem az Áfa-tv., sem a Tao-tv. előírásait ne sértse meg? Belső számla vagy szállítólevél is elegendő?

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?