Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) lehetőséget biztosít az egyszerűsített végelszámolásra. A 2018. január 1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz át kell tekinteni a társasházakra vonatkozó, a kérdéshez is kapcsolódó jogszabályi előírásokat.A társasházakról a 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik. Ez a törvény sem a társasház átalakulásáról, sem a társasház egyéb módon történő megszűnéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek, költségnek, illetve ráfordításnak.Néhány példa a kivételes nagyságú és előfordulású tételekre:– a vállalkozó a tevékenységéhez használt, saját fejlesztésű, de értékben ki nem mutatott szellemi terméket olyan értéken értékesíti (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és közleményt tesz közzé a Cégközlönyben;– a vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie, kapcsolódó adóbevallásokat kell benyújtania, a beszámolót e 30 napon belül el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...A kettő közötti különbözet, mint adózás előtti eredmény, amelyet a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készített, a tevékenységet lezáró beszámolóban ki kellett mutatni. Így annak az adózás utáni összege az eredménytartalékba került.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a végelszámolásjogi szabályait a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetetartalmazza, a számviteli elszámolására vonatkozó előírásokat pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet részletezi, de az Art. számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a személynek szerepelnie kell az Szt. 151. §-a (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében is, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). Ha a vállalkozó számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot bíz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóként a ténylegesen fizetendő összeget kell figyelembe venni (Szja-tv. 49/B és 49/C §). Az egyéni vállalkozói tevékenységről az adóbevallást az egyéni cég törlésének napjától számított 120 napon belül kell benyújtani, és ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.