Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Mivel az ingatlan fogalmát külön nem adja meg, így az ingatlan – ez esetben – nem értelmezhető másként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Szoftverfejlesztés fióktelep részére

Kérdés: Társaságunk külföldi fióktelepekkel rendelkezik. A fióktelep részére szoftverfejlesztéseket végzünk, amelyet a fióktelepek részére kiszámlázunk, és az eszközként a fióktelep főkönyvében aktiválásra kerül. Társaságunk nem szoftverfejlesztő cég, informatikai munkatársaink végzik a fejlesztést. A fióktelep részére végzett informatikai fejlesztések tekinthetőek-e saját eszközfejlesztésnek? A számviteli elszámolás során követhetjük-e a saját előállítású eszközök elszámolására vonatkozó szabályokat? Társaságunk forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi fióktelep a társaság része, így gazdálkodásáról az Szt. előírásai szerint kell számot adni (tevékenységének adatai megjelennek a társaság beszámolójában). Ebből következően az előállított szoftvert az Szt.-nek a saját előállítású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...az állapítható meg, hogy atársaság tulajdonában álló épületet lebontották, az új önkormányzati épületbena társaság tevékenységének folytatásához szükséges épületrészt a használati jogkiterjesztésével biztosították. Csak azt nem írták le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.