8 talált cikk az ellentételezés , engedmény , tevékenység kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?

Kérdés:

Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?