Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésének jogi feltételeit a Ptk. 3:174. §-a tartalmazza. E szerint a társaság saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tőketartalék terhére közvetlenül visszavásárolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...A saját üzletrészt (a visszavásárolt üzletrészt) átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg a kft., a törzstőkén felüli vagyona terhére. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor – a példa szerinti esetben – a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...címén fizetett összeg;– jubileumi jutalom, a tárgyjutalom;– az áruszállításban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak részére fizetett költségtérítés stb.Munkába járással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza – háromoszlopos formában – a beolvadó egyéni cég eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét– könyv szerinti értéken,– vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt. Jelenleg a Ptk. 3:207. §-ából következik, hogy a törzstőkén felüli vagyont a törzsbetétek arányában kell a társaság tagjai között felosztani.]A törzstőke tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni érték egyrészt az üzletrész, a vagyoni betét névértéke, továbbá a megszűnés időpontjában a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. Ehhez célszerű az elhalálozás napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...– háromoszlopos formában – tartalmazza az átalakuló társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét– könyv szerinti értéken;– vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A kft.-nél a jegyzett tőke a cégjegyzékbe bejegyzett törzstőkével egyezik meg. A jegyzett tőkén (a törzstőkén) felüli saját tőkeelemek a tőketartalék, az eredménytartalék, az adózott eredmény, a lekötött tartalék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
1
2
3