Visszavásárolt saját üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelmük után a társaság levonta, bevallotta és befizette.Tekintettel arra, hogy a társaság az üzletrészeket csak a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg, indokolt közölni azt is – a szabályosság ellenőrzése érdekében -, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke csökkenése arányában – a törzstőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon összegét is (jelen esetben az eredménytartalék 50 százalékát, azaz 25 millió forintot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni érték egyrészt az üzletrész, a vagyoni betét névértéke, továbbá a megszűnés időpontjában a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. Ehhez célszerű az elhalálozás napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. visszavásárolta üzletrészének egy részét 60 millió forintért, amelynek névértéke 9 millió Ft. A saját üzletrészt a Ptk. szerinti törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával kívánja bevonni. Ennek eredményeként az eredménytartalék 51 millió forinttal csökken. A csökkenés után is jelentős összegű eredménytartaléka marad a társaságnak. A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. A törzstőke-leszállítás után a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft lesz. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőkén felüli vagyont is. Az Szt. szerint a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni. Keletkezik-e a kft. két magánszemély tulajdonosának a törzstőke leszállítása miatt adófizetési kötelezettsége amiatt, hogy az eredménytartalékot is arányosan ki kell vonni? A magánszemélyek nem kívánnak jelenleg pénzt kivenni a társaságból. A saját üzletrész bevonása törzstőke-leszállítással nem minősül tőkekivonásnak, a magánszemély tulajdonosok adófizetési kötelezettsége fel sem merül?
Részlet a válaszából: […] A választ a háttérjogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel kezdjük. (A Gt. ugyanis 2014. március 15-től nem hatályos!)A 2014. március 15-től hatályos új Ptk. 3. könyvének XXIV. Fejezete 19. paragrafusa tartalmazza az üzletrésszel kapcsolatos előírásokat. A 3:174. § a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...és ezen § (4) bekezdésére hivatkozással egyidejűleg a törzstőke 3000 E Ft-ra történő felemeléséről is szülessen döntés a törzstőkén felüli vagyon (az eredménytartalék) terhére.A visszavásárolt üzletrészhez kapcsolódó könyvelés:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...forint, amelyet 500 ezer forintra szállítanak le, akkor a tőketartalék, az eredménytartalék 90%-a illeti meg, a 4,5 millió forint jegyzett tőkén túlmenően (könyvelése: T 411, 412, 413 – K 4792).A saját tőke elemeinek a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás akkor, amikor a kft. saját tőkéje 3,6-szorosa a jegyzett tőkének, és az üzletrész – sajáttőke-arányos – értéke több mint hétmillió forint.Ha a tőkeleszállítás ezt követően történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...történőleszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kellvenni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is (azadott esetben az eredménytartalékot). A törzstőke leszállítása általábantörzsbetéteik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kilépett taggal való elszámolás

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben terheli a kilépő taggal szembeni elszámolásikötelezettség a kft.-t, és a Gt., illetve a Szt. szerint kell megállapítani atörzstőkén felüli vagyonból (eredménytartalékból, tőketartalékból) a kilépőtagot megillető összeget. Ezt 2008-ban kellett volna megtenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszából: […] ...mint az örököltüzletrész névértéke, akkor a 2008-ban tőkekivonással történőtörzstőke-leszállítás esetén, ha nincs jegyzett tőkén felüli vagyon, nemkeletkezik vállalkozásból kivont jövedelem alapján adófizetési kötelezettség (aszerzési érték több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
1
2