Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt- a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legalább a visszavásárlásiérték (10 000 E Ft). Mivel azonban a kérdésben szereplő esetben a saját tőkehatszorosa a jegyzett tőkének, a visszavásárolt üzletrész névértékének (5000 EFt-nak) a hatszorosát (30 000 E Ft-ot) kell szokásos piaci értéknek tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt, azimmateriális jószágot a kötelezettség teljesítésére, vagy csereszerződéskeretében, vagy gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történőleszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenébenadják át, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. és az Szt. alapján – kell készíteni az osztalékelőleg-kifizetés, a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés Szt.-ben előírt feltételei meglétének dokumentálására. A felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása alapján a saját üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékba.Szövetkezetnél is követelmény, szövetkezeti üzletrészt csak akkor lehet visszavásárolni, ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke arra fedezetet nyújt. A már visszavásárolt saját szövetkezeti üzletrészek névértékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.
1
3
4