Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke csökkenése arányában – a törzstőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon összegét is (jelen esetben az eredménytartalék 50 százalékát, azaz 25 millió forintot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő rendezésefeltételeinek az alátámasztására, tekintettel a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyoni betétjével azonos összeg;– a tőketartalékból, az eredménytartalékból az Szt. 36., illetve 37. §-a alapján a jegyzett tőkének a kilépő tag vagyoni betétjével arányos része adható ki;– a lekötött tartalék nem jogszabályi előírás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...3:198. és 3:201. §-ai alapján a törzstőke felemelhető külső tőke bevonásával (új törzsbetétek teljesítésével), illetve törzstőkén felüli vagyonból, de ennek a vagyonnak létező vagyonnak kell lennie, amelynek a törzstőke növelésére fordítható összegét az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoz, de elmaradt a számviteli törvényre való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is.Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő számviteli beszámoló elfogadása közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...történőleszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kellvenni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is (azadott esetben az eredménytartalékot). A törzstőke leszállítása általábantörzsbetéteik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlása,– a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőketerhére történő emelésefeltételeinek az alátámasztására, tekintettel a Gt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszából: […] ...mint az örököltüzletrész névértéke, akkor a 2008-ban tőkekivonással történőtörzstőke-leszállítás esetén, ha nincs jegyzett tőkén felüli vagyon, nemkeletkezik vállalkozásból kivont jövedelem alapján adófizetési kötelezettség (aszerzési érték több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.