Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt.-nek az eredménytartalék csökkenését kiegészítő módosítása [az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének h) pontja] szerint a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Az Szt.-nek az eredménytartalék csökkenését kiegészítő módosítása szerint a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámlával szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...segítségül a Ptk. indokolását. E szerint a társaságok piacra lépését segíti elő az az új rendelkezés, amely lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, vagyis azt, hogy a tagok ne saját vagyonukból, hanem a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 20 százalékát, továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– tartozásátvállaláskor annál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Elveszett részvény pótlása

Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
Részlet a válaszából: […] ...(Véleményünk szerint a közjegyző a részvényt nem semmisítheti meg!)Egyik lehetséges megoldás az alaptőke felemelése az alaptőkén felüli vagyon terhére, ha annak az Szt. szerinti feltételei adottak. Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott – értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőke a magánszemély(ek) adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett tőkének minősül. Ebből következően– a nyitó mérleg szerinti saját tőkének= az értékelési tartalékkal (ha a nyitó mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.A Gt. 158. §-a szerint a törzstőkét a társaság a törzstőkénfelüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a Gt.-ben, azSzt.-ben előírt feltételek teljesülése azt lehetővé teszi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...által a társaság rendelkezésére bocsátott tőke, amelyet alapításkor, illetve tőkeemeléskor adtak át a társaságnak. A jegyzett tőkének a tőketartalékkal szembeni leszállítása felfogható az alapításkori, a tőkeemeléskori döntés legális korrekciójaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2