6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja
Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
2. cikk / 6 Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
3. cikk / 6 Beszámolókészítés, könyvvizsgálat
Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.
4. cikk / 6 Kapcsolt vagy társult vállalkozás
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli előírások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?
5. cikk / 6 Szerszámok elhasználódásának elszámolása
Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?
6. cikk / 6 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?