12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Tartós részesedés a mérlegben
Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?
2. cikk / 12 Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás
Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
3. cikk / 12 Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása
Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
4. cikk / 12 Magánszemélyek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?
5. cikk / 12 Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók
Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
6. cikk / 12 Kapcsolt vállalkozás – 25-25 százalék tulajdoni hányadú házaspárok
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2010 előtt és után "A" Kft. és "B" Zrt., ha "A" vállalkozásban négy magánszemély (két házaspár) 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ennek megfelelő szavazati joggal rendelkezik, mindkét házaspár egyik tagja ügyvezetői tisztséget lát el? "B" vállalkozásban ugyanezek a tulajdonosok ugyancsak 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ugyanilyen szavazati joggal rendelkeznek. A zrt.-ben egyszemélyes igazgatóság működik, ugyanaz a személy, aki a kft.-ben is ügyvezetői tisztséget lát el.
7. cikk / 12 Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás
Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
8. cikk / 12 Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosokkal
Kérdés: "A" Kft. tulajdonosai magánszemélyek, az apa 24%, leánya 76% tulajdoni hányaddal rendelkezik. Kérdés: Kapcsolt vállalkozások-e? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a társaságoknak? A Tao-tv. szempontjából van-e módosító tétel?
9. cikk / 12 Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás
Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
10. cikk / 12 Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás
Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
