Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköznek. A kérdés szerinti telken álló ingatlan az épület, egyéb építmény (ezen belül mi?). A bt. bérli a magánszemély tulajdonosoktól a telket, a nevesített ingatlant? Ha igen, akkor bérleti díjat fizet? A bt. beruházást végzett az ingatlanon. Mi volt ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Termőföld-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán azonban még egy körülményre fel kellhívnunk a figyelmet. A leírtak arra engednek következtetni, hogy a kft. általépített műhely tulajdonosa a magánszemély lett. Ha ez nem így lenne, nem tudnábérbe adni a társaságnak a gazdasági épületet (hiszen ha a föld és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést. Tettük ezt azért, mert azutóbbi időben számos hasonló kérdés érkezett, amelyek arra utalnak, hogy aközhasznú tevékenységet és a vállalkozási tevékenységet eltérő módonértelmezik, másrészt egyenlőségjelet tesznek a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően

Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen!A 2006. évben vásárolt és az adóköteles tevékenységéhezbeszerzett ingatlan (külön a telek és külön az építmény) előzetesenfelszámított áfáját "A" cég levonásba helyezhette. (Természetesen csak akkor,ha azt ténylegesen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Adásvétel birtokba adás nélkül

Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint:termékértékesítés a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történőátengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Nemkövetelmény itt a birtokba adás, mivel adásvételről van szó, és nem a (2)bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.