Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft.-nek nemcsak szolgáltatásnyújtásból lenne követelése, árubeszerzésből vagy kapott kölcsön miatt pedig kötelezettsége lenne a tulajdonossal szemben, ezen kötelezettség teljesítésébe számíthatná be a kft. a lejárt követelését. Természetesen, a kft. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] A másodfokon eljáró bíróság jogerős határozata alapján egyértelmű, hogy a kft. az üzletrész 2016. évi értékesítésekor jogellenesen járt el, és ezért kell az eredeti állapotot visszaállítani.Ha viszont a kft. 2016-ban nem a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Sajátos beruházási költségek

Kérdés: A társaság 2018-ban bevásárlóközpont építésébe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Van még egy kereskedelmi menedzser, egy projektmérnök és egy adminisztrátor. Az ő bérüket, járandóságukat el lehet-e számolni a beruházás költségei között? A társaságnak csak a bevásárlóközpont bérbeadásából, esetleges értékesítéséből lesz majd bevétele. Hozzárendelhető-e mindenkinek a bére a beruházáshoz, vagy a felsorolt alkalmazottak költségeit esetleg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóban felmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshoz szorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mint az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét meghatározó jogszabályok (nem csak a felsoroltak) követelményeinek figyelembevételével, függetlenül attól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek vagy társaságok. Az iktatási, a nyilvántartási, a bizonylatmegőrzési rendszer nem megfelelő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...cég élhet, de a lízingelt eszközt a lízingbeadónak kell eladnia a kijelölt magánszemély részére. (Azért is, mert a lízingelt eszköz tulajdonosa a lízingbeadó!) Ehhez a lízingelt eszközt a lízingbeadónak vissza kell vennie, a visszavételről helyesbítő számlát kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Nyilvánvalóan igaz ez abban az esetben is (mint jelenleg), ha a társaságnak egy személyes tulajdonosa van (a zrt.).A kérdésben nem esik szó arról, hogy a kiválással létrejövő kft.-k milyen üzletszerű gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Rendszerhasználó a bérbeadó, számlafizető a bérbevevő

Kérdés: A társaság bérel egy másik cégtől egy ingatlant. Az áramszolgáltató hálózathasználati szerződést köt a tulajdonossal, mely szerint a rendszerhasználó továbbra is a bérbeadó, a számlafizető pedig a bérbevevő. A szolgáltatásról a számlát a bérbevevő nevére és címére postázzák, a számlán vevő a bérbeadó, de a számlán szerepel számlafizető megjelölés is, ahol a bérbevevőt tüntetik fel. Az erőforrás tényleges felhasználója a bérbevevő. Korábbi áfaellenőrzés a bérbevevőnél nem kifogásolta a leírt módon kiállított számla szerinti áfa levonásba helyezését, most viszont fennakadt a revizorokon. Önök szerint ezen számlák alapján elszámolható a ráfordítás, levonásba helyezhető a számla áfája a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem számolható el, nem helyezhető levonásba.Az adott esetben igénybe vett szolgáltatásról van szó, amelynek a bekerülési értékét a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. A számlának azonban ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felügyelő­bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagyc) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyre a kérdések sorrendjében igyekszünk válaszolni.A válasz előtt egy megjegyzés: az elszámolás, a nyilvántartás módját nem szabad összekeverni a valós tartalommal, másként fogalmazva, ha ténylegesen felújítás volt, akkor annak eredményeként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
2
3