Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...az árammérőt. Átmeneti megoldásként a következő javasolható.A kérdező cég kössön bérleti szerződést az üresen álló tanya tulajdonosával, mint bérbeadóval. A bérleti szerződés – az általános követelmények mellett – tartalmazzon méltányos bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...az iroda jogszerűen számolja el.Gond lehet a közös költség elszámolásánál is. A közös költség a társasház, a lakásszövetkezet tulajdonosait terhelő költség, amelyet a tulajdonosok az általuk elfogadott költségvetés alapján meghatározott időszakonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...A társasházi közös költség mint rezsiköltség atársasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint atulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik abérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.