Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...A jövedelemnektekintett hányad után az adó mértéke 25 százalék. Az adó levonása utánfennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztottjövedelmet további adókötelezettség nem terheli, az így további adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...igényénekmegfelelő választ lehetne adni. A haszonkölcsön-szerződés alapján valójában 0Ft értéken a kft. bérbe kívánta venni a tulajdonosai tulajdonában lévő családiházat és udvart. Ettől azonban még nem lett a kft.-éjé, tehát ha bérbeadásútján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Import Közösségen belüli továbbértékesítése

Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?
Részlet a válaszából: […] ...amagyar áfát. (A két eljárás egyenlege tehát ugyanaz.) Abban az esetben, ha nemiktatják közbe a magyar társaságot, mint közbenső tulajdonost, akkor a németcégnek Magyarországon adóalannyá kellene válnia, az adókötelezettséget azáltalános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.