Bérelt személygépkocsi áfája

Kérdés: A kft. székhelye a tulajdonos lakásán van. A cég személygépkocsit bérel, havonta fizeti a bérleti díjat. A bérleti szerződés két évre szól, nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérleti időszak lejárata után a cég vagy bárki más megveszi az autót. A bérleti díj áfáját nem vonják le, mert a székhely és a tulajdonos lakása azonos helyen található (egy korábbi állásfoglalás szerint a személygépkocsi "hazavitele" magáncélú használatnak minősül). Tudomásom szerint 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. lehetőséget ad a személygépkocsi bérlete esetén is az áfa levonására. Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen megosztással (például a hazafelé vezető út felezésével) a magáncélú használatot a társaság kiszámlázza a tulajdonosnak, hogy az inputáfát levonhassa?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. vonatkozóelőírása 2004-ben valóban változott. A korábbi előírás szerint: nem vonható leaz előzetesen felszámított áfa, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatástegészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosítás. Az egyéni vállalkozáshoz hasonló esetekben (ha a társas vállalkozás székhelye, telephelye, üzlete, műhelye valamely tulajdonosának a tulajdonában van), akkor az el nem különíthető beszerzések (alapvetően a közüzemi szolgáltatások)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...előkészített telek bekerülési értékét a telken felépülő lakások (eszmei) tulajdoni hányada alapján indokolt a jövőbeni lakástulajdonosokra jutó eszmei telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Ingatlanforgalmazó értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég lakásokat vásárolt, és az áfát visszaigényelte mint első tulajdonos. Ha ezen lakásokat értékesíti, az már adómentes lesz, és 9 éven belüli adómentes értékesítésre arányosítani kell a korábban visszaigényelt áfát? Mi történik, ha a lakást időközben átminősíti és irodaként értékesíti? És mi van az áfával, ha csak 9 év után értékesíti a lakást?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanforgalmazónak az áfateherrel vásárolt lakások utáni áfát nem lehetett volna visszaigényelnie. Tekintettel arra, hogy a lakások utolsó áfaköteles értékesítése éppen az volt, amellyel az ingatlanközvetítő azokat megvette, tudnia kellett volna, hogy minden ezt követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.