5 talált cikk az e-számla , számlázás , tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Nemzeti Dohánybolt végelszámolása során a meglévő dohánykészletet a bt. tulajdonosának ki lehet-e számlázni, megveheti-e? 2 millió forintról van szó, ebből fizetné vissza a tagi kölcsönt. Perben áll a magyar állammal, évek óta bezárt. Végkifejlet a végelszámolás.

Kérdés: Társaságunk egy másik kölcsöntartozás miatt végrehajtás alá vont cégtől (az adós cég áfaalany) árverésen több terméket vásárolt, amiről egy árverési jegyzőkönyvet kapott. A megvásárolt termékek árverési 3.045.000 Ft összegű vételárát kifizettük. Többször kértük a tulajdonos (adós) céget és a végrehajtót is, hogy adják át a megvásárolt termékeket, de különböző kifogások miatt ez a mai napig nem történt meg. Tehát a megvásárolt és kifizetett termékeket nem kaptuk meg. Kértük a céget, hogy a megvásárolt termékekről állítsanak ki számlát, de ettől elzárkóztak, nem számláznak. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy az árverés során megvásárolt termékekről a végrehajtás alá vont adós társaságnak van-e számlakiállítási kötelezettsége? Jogosan kérjük-e a kifizetett összegről a számla kiállítását? Amennyiben az adós cég kötelezett számla kiállítására a megvásárolt termékről, normál áfakulcs szerinti számlát (ez esetben a vételár bruttó összeg), vagy a fordított adózás szabályai szerint kell számlát kiállítania?

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.