7 talált cikk a társasház , bizonylat , teljesítés , tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?