15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Tőketartalékot hogyan lehet megszüntetni?
Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?
2. cikk / 15 Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése
Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
3. cikk / 15 Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
4. cikk / 15 Tőketartalék emelése
Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
5. cikk / 15 Tőkecsökkentés tőketartalék-kivonással
Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa tőkecsökkentésről kíván határozni. A kft. tulajdonosa a tőketartalék, az eredménytartalék terhére kíván tőkét csökkenteni, mert a tőketartalékban található megfelelő fedezet. Ugyanakkor a tőketartalék terhére megvalósuló tőkekivonás esetén a jegyzett tőke arányos leszállításakor a kft. jegyzett tőkéje a minimális tőkekövetelmény alá esne. A jelenleg megismerhető jogszabály-értelmezés szerint a tőkekivonás egyedül a jegyzett tőkével arányosan történhet, és a jegyzett tőke összege nem csökkenhet a minimális érték alá. A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése már lehetővé teszi, hogy a minimális törzstőke alá csökkenjen egy társaság jegyzett tőkéje, még ha időlegesen is, az egyéb feltételek betartásával. Figyelemmel a Ptk. előírásaira, megvalósítható-e a tőkekivonással történő tőkecsökkentés az alábbiak szerint: a társaság tulajdonosa egy lépésben, egy taggyűlési határozatban dönt a tőkekivonással történő tőkecsökkentésről és a tőketartalék terhére történő törzstőkeemelésről a törvényben meghatározott minimális szint elérése érdekében? A kérdező javaslatát számpéldával illusztrálja, és kérdezi, helyes-e ez a tőkekivonási, tőkerendezési eljárás?
6. cikk / 15 Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés
Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
7. cikk / 15 Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés
Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
8. cikk / 15 Tagi kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
9. cikk / 15 Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
10. cikk / 15 Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél
Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
