Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő adóztatással!)Számlaösszefüggések:A szakszervezet által a tagjának, közeli hozzátartozójának stb. beszerzett üdülési utalványok fizetett összegének könyvelése: T 368 – K 384, majd átadása a szakszervezeti tagoknak: T 551 – K 368;– kapcsolódóan, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Étkezési jegyek könyvelése

Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegye­ket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni (T 4799 – K 91-92, 467).Ha a vendéglátónál a fogyasztásnak bankkártyával, SZÉP kártya, egyéb étkezési utalvány elfogadásával történik a "kifizetése", akkor azt közvetlenül rögzíthetik a pénztárgépben is (T 381 – K 91-92, 467), de azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] ...ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi étkeztetéshez, illetőleg Erzsébet-utalvány formájában adott juttatáshoz.A munkahelyi étkeztetési juttatás a kifizetőt terhelő 30,94 százalékos közteher mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkahelyi étkeztetés feltétele

Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
Részlet a válaszából: […] ...az említett értékben és célrafelhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy általkibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy..." minősül bérenkívüli juttatásnak.A természetbeni étkeztetést munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére az időarányos összegetmeghaladó összegben biztosítanak béren kívüli juttatást, előfordulhat (példáulétkezési utalvány esetén), hogy az már nem béren kívüli juttatás, hanem azegyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatás lesz.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Étkezési térítési díjak számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat azállamháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 80.§-a szabályozza jelenleg. E szerint az utalványozó és az ellenjegyző -ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Pénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Étkezési utalvány áfája

Kérdés: A 2904. kérdés értelmében az eladott étkezési utalványokat csak kötelezettségként kell kimutatni. A válasz az áfáról nem szól. További kérdésem, a külső cégnek eladott étkezési utalványokra, amelyeket a munkavállalók megkapnak, és az eladást követően váltanak be társaságunk konyháján, vonatkozik-e az Áfa-tv. 59. §-a?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy az étkezési utalványellenében kapott összeg még nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtásellenértéke, az az Áfa-tv. 13. §-ának (3) bekezdése alapján nem minősülszolgáltatásnak, ezért azt nem lehet árbevételként és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan tételt, amelyet készpénzzel (ideértve a készpénz-helyettesítőfizetőeszközként funkcionáló bankkártyát, továbbá a vásárlási utalványt,étkezési jegyet stb.) egyenlítenek ki, akár kér számlát a vevő, akár nem kér.A pénztárgépben rögzített, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...közétkeztetés nyújtása(biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatásokigénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 ezer forintot meg nem haladórésze, vagy a kizárólag fogyasztásra kész ételek vásárlására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Tanfolyamokon étkezési utalvány

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból indulunk ki, hogy az étkezési utalványellenében az étkeztetést biztosítónál étel vásárolható az étkezési utalványértékében. Az étkeztetést biztosító ételárai magukban kell, hogy foglalják azételek áfáját is. Így az étkezési utalvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
1
2
3