13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Költségvetési intézménynél utazási bérlet elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény részéről a helyi utazási bérlet elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A napi munkába járáshoz a munkáltató helyi utazási bérletet biztosít a foglalkoztatottaknak bérjövedelemként adózó havibérlet formájában. A juttatás térítése havonta utólagos elszámolással – a bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla leadásának ellenében – történik. Elfogadható a juttatás elszámolása csak a bérletszelvény leadása ellenében? Amennyiben elfogadható a számla nélküli elszámolás, a természetes személy részére vásárolt havibérlet elszámolása megengedett?
2. cikk / 13 Külföldi kiküldetés költségei
Kérdés: Intézményünk külföldi kiküldetés esetében eddig az intézmény nevére szóló számla ellenében térítette meg utólagos elszámolást követően az alkalmazottak felmerült költségeit. Az utóbbi időben egyre több esetben nem tudnak számlát hozni az alkalmazottak a kiadásaikról: pl. külföldi buszjegy, horvát vagy olasz fizetőkapunál vásárolt úthasználati díjak, külföldi parkolás, automatából külföldön vásárolt vonatjegy. Kérdés, számla nélkül, pusztán az automatákból kiadott jegyek, bizonylatok alapján megtéríthető-e az alkalmazottak számára járulékmentesen a külföldi kiküldetés költsége?
3. cikk / 13 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
4. cikk / 13 Útiköltség-térítés megbízási jogviszonyban
Kérdés: Megbízási szerződésünk van egy oktatóval, akinek megtérítjük az utazási költségét, jelen esetben vonatjegy alapján kiadási pénztárbizonylattal (számlát nem tud kérni, mert pedagóguskedvezménnyel vásárolja a jegyet). A számfejtésben béren kívüli utazásiköltség-térítés (adómentes) tételként szerepel. Helyesen járunk el, megfelelő a bizonylatolás?
5. cikk / 13 Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása
Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
6. cikk / 13 Kiküldetés civil szervezetnél
Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
7. cikk / 13 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
8. cikk / 13 Küldöttgyűlés tagjai részére teljesített kifizetés
Kérdés: Egyesületi formában működő biztosító tagjai 5 évre választott küldöttek, akik az évente 3-4 alkalommal ülésező küldöttgyűlésen történő részvételre tekintettel átalányban, költségtérítésben részesülnek, költségeik (utazás, szállás, étkezés) bizonylatolása nélkül. Az átalányt a biztosítóegyesület által elfogadott normák alapján nyújtják. Kifizethetők-e e költségek igazolás nélkül? Hogyan számolja el ezt a biztosítóegyesület? Milyen adó- és járulékfizetés terheli e kifizetéseket?
9. cikk / 13 Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása
Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
10. cikk / 13 Munkába járás költségeinek bizonylatolása
Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
