7 talált cikk a rendezvény , EKK , reklám , utazás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?

Kérdés: Egy egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozó kft. orvosokkal köt megbízási szerződést a következő okokból. Az orvosok a kft. által értékesített eszközökhöz témájában kapcsolódó egészségügyi kongresszusokon vesznek részt, amely alkalmakkor a kft. állja az orvosok utazási, szállás, regisztrációs díj, szakanyagok, kiadványok költségeit, valamint az üzleti vendéglátás indokolt mértékű költségeit. Az orvos megbízott az ügy ellátásáért külön díjazásban nem részesül. Az orvosok feldolgozzák, majd a kft. üzletkötői részére elő­adják a szakmai kongresszuson elhangzottakat laikusok számára is érthető nyelven. A megbízás célja, hogy a legújabb tudományos, kutatási, fejlesztési ismeretek és eredmények hasznosulhassanak mindkét szerződő fél tevékenysége során, ezáltal a felek munkájukat magasabb színvonalon végezhessék, és elérhető legyen a kft. termékeinek hatékonyabb értékesítése. A költségekkel való elszámolás a megbízó nevére kiállított számla alapján történik. Kérdés, hogy az előbbiekben leírt esetben a kft. elszámolhatja-e az orvosok kongresszuslátogatással kapcsolatban felmerült, a fentiekben felsorolt költségeit adómentesen (tao, juttatások járulékai nélkül)? Az orvosok sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyban nem állnak a kft.-vel. Van-e olyan az előző esetről leírtakban, ami valamelyik adójogszabályba ütközik?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?

Kérdés: Egy közhasznú társaság új termék bevezetése érdekében üzleti partnerei részére termékbemutató tréningeket szervez, bérelt helyiségekben. A bemutatókon használt technikai eszközöket is bérbe veszi, a résztvevőket pedig vendégül látja. Mi számít a felmerült költségekből reprezentációnak?