8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
2. cikk / 8 Unit-linked biztosítás elszámolása
Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
3. cikk / 8 Ügyvezetők felelősségbiztosítása
Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?
4. cikk / 8 Magánszemély javára kötött biztosítás
Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
5. cikk / 8 Kockázati felelősségbiztosítás díja
Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére kockázati felelősségbiztosítást kötöttünk, ami a nyugdíjba vonulással egyidejűleg lejár, a biztosító a lejáratkor visszafizetést nem teljesít. A biztosítást halál, illetve baleset esetére kötöttük, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége és gyermekei. Miként kell az ilyen biztosítást elszámolni?
6. cikk / 8 Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt
Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
7. cikk / 8 A munkavállaló részére kötött életbiztosítás
Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
8. cikk / 8 Cégautóadó: szja, áfa, tao
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
