Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...(gazdasági tevékenység saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen való folytatása, vagyis a vállalkozási tevékenység). A felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelni, az elszámolt költséggel, ráfordítással csökkenteni kell a gazdasági, vállalkozási tevékenységb ő l származó adózás el ő tti eredményt. E módosító tételek részeként az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...horgászegyesület mint társadalmi szervezet alanya atársasági adónak. Az adó alapja az egyesület vállalkozási tevékenységénekadózás előtti eredménye, módosítva a Tao-tv. 9. §-ában foglaltakkal, továbbá haaz egyesület nem minősül közhasznú vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Sportegyesületi tagdíj

Kérdés: A kft. a sportegyesület részére pártolótagi tagdíjat fizetett. A kft. ingyenesen használhatja a sportegyesület helyiségeit. A sportegyesület a tagdíjról áfamentes számlát ad. Hogyan számolható el a kft. könyveiben, illetve milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő összeget pedig a személyi jellegű egyébkifizetések között a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni, és avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. (Ha asportegyesület az ingyenes használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Támogatás: sportegyesület

Kérdés: Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hogyan kell elszámolni a támogatás összegét, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Az ezt meghatározó körülmények, így különösen a kft. vállalkozási tevékenysége, árbevétele a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke alapján vizsgálandók. Az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.