21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója
Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
2. cikk / 21 Megszűnt kata-adóalany teendői
Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
3. cikk / 21 K+F adókedvezmény
Kérdés: Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?
4. cikk / 21 NYESZ számlák adózása
Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
5. cikk / 21 Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál
Kérdés: Kisvállalkozói kedvezmény igénybe vehető-e egyéni vállalkozónál a korábbi (2007, 2006) években bankszámlán lekötött fejlesztési tartalék értékében? A lekötött összeg 3 millió Ft, a beruházás értéke (2008-ban) 12 millió, csökkenteni kell-e a lekötött 3 millió Ft-tal a beruházás értékét a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél?
6. cikk / 21 Ügyvédi iroda szétválása
Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
7. cikk / 21 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
8. cikk / 21 Ügyvédi iroda átalakulása
Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
9. cikk / 21 Átalakulás cégformaváltozással
Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
10. cikk / 21 Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
