Lejárt, be nem váltott utalványok elszámolása

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...beváltásakor kerülne az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás számlájában beszámításra. Tekintettel azonban arra, hogy lejárt, be nem váltott utalványok esetében nincs termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és így nincs áfaalap és nincs áfafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...állították be azáfabevallásba (a kérdés szerint: áprilisban). És ez természetes volt!Hangsúlyoznikell, hogy volt! Ugyanis 2007-től változik a lakásszövetkezeti tevékenységrevonatkozóan az Áfa-tv. előírása.Alakásszövetkezetnél a közös használati ingatlanrészek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósított beruházás a tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása, adott esetben bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása (a szolgálati lakás kialakítása) stb. A saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a többiek automatikus áttérését is jelenti. (A többieknek is jelezniük kell tehát az adóhatóságnál adózási módjuk megváltoztatását.)Alanyi adómentesség választásának lehetősége és értékhatáraCsaládi gazdálkodás esetén az áfában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...de később már adóköteles tevékenysége során is hasznosítja, és ez a hasznosítás a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladó változással jár. Természetesen, fordítva is igaz, ha a vállalkozás kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.