Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor kell dönteni. A szerződéses jogból következően ez a döntés csak a szerződés, a megállapodás módosításával változtatható meg írásban. Azonos feltételek mellett nem indokolt a magánszemélyek között a fizetendő díjat differenciálni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Fakitermelés jövedelme – magánszemély

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...jogállású mezőgazdasági tevékenységet végzőként kompenzációs felárra lehetne jogosult, ha nem él a különleges jogállás megváltoztatásának lehetőségével.Fontos, hogy az áfa hatálya alá történő bejelentkezés a magánszemély kötelezettsége, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelképességét kérdőjelezte meg. Sokan ezért inkább nem könyveltek!)A behajtási költségátalány törvényi szabályozásának megváltoztatását már 2014-ben kezdeményezték a szakmai szervezetek. Közben megjelent a NAV tájékoztatója: "Ha a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] Már a válasz elején meg kell jegyezni, hogy a kérdésbőlhiányzik számos olyan információ, amely a pontos és az egyértelmű válaszhozszükséges, továbbá a kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a beolvadás során nema Gt. és az Szt. előírásai szerint jártak el, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.Mivel a Ptk. a haszonbérleti szerződésre vonatkozórendelkezések között nem szabályozza a haszonbérbe adó személyében történő változást,ezért a Ptk. 461. §-ának (1) bekezdésének utaló szabálya alapján ahaszonbérletre a dologbérlet szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...az evaalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket, továbbá az értékelési tartalékot. Ennek a végelszámolás befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda – függetlenül attól, hogy az evaalanyiságot választja-e – változatlanul az Szt. hatálya alatt marad, így az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az Szt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetnek.)A 2001. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezés [Áfa-tv. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja] csak annyiban jelent változást a korábbiakhoz/fentiekhez képest, hogy – ha a magánhasználat előre nem látott módon mégiscsak megtörtént, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés módja, végül külön szabályok érvényesek az egyéni cégből átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.