Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...az átértékelésből adódó különbözet összevont összegét – a számviteli előírások figyelembevétele mellett – a tőketartalék változásaként kell megjeleníteni.(Amennyiben az átértékelési különbözet negatív előjelű lenne, annak összegével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolt összegét jellemzően nem kell átértékelni még akkor sem, ha azok devizában merültek fel. (Kivétel lehet a kibocsátott devizaváltóban lévő, még nem esedékes kamat, vagy a devizában folyósított, felvett hitel kamata, amely a hitelszerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Befektetési jegyek nem realizált hozama

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem határolható el.A számviteli törvény 2015. évben hatályos 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Időbeli elhatárolás átértékelése

Kérdés: Devizában felmerült időbeli elhatárolást igénylő tételeket át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...követelések, illetve kötelezettségek, de még a követelések, illetve akötelezettségek között nem mutathatók ki. Ilyen például a váltókövetelésbenlévő járó kamat, vagy a devizában adott kölcsön járó, de még nem esedékeskamata, vagy a devizahitel fizetendő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...realizálásabizonytalan (az adott esetben még a bevételkénti elszámolása is csak a jövőbenlehetséges), így az adott esetben az árfolyamváltozásból adódó veszteséget elkell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagyveszteség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...fogalmakat isismertetni kell. A választ ezzel kezdjük, majd a példával folytatjuk,természetesen minden lehetséges esetre nem térünk ki.A váltó olyan fizetési ígérvény, illetve fizetésifelszólítás, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.