Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...adózhat az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként, ha a fajlagos biztosítási díj a létszámváltozásokat – jellemzően utólag – követve maga is folyamatosan változó érték, továbbá egy adott biztosítási termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) módosítása a kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem érinti. A Civil tv.-ben változás a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő befektetése hozamának (pl. kamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Közhasznú társaság iparűzési adója

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §-ának(2) bekezdése értelmében többek között a közhasznú, kiemelkedően közhasznúszervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben mentes – ahelyi adónemek közül kizárólag – a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.